Sokan nem úgy gondolnak Németországra, mint kedvelt nyaraló helyszín. Mi erről kicsit másként vélekedünk. 5 napot időztünk Bajorországban és Baden-Württemberg-ben. Igazság szerint Trabanttal stílusosabb lett volna Berlinbe menni, de mi érzelmileg a déli tartományokhoz kötődünk, hiszen összességében, mindketten több mint egy évet éltünk itt. Fontosnak tartottuk az itteni barátok meglátogatását. Így történt, hogy Németországban is egy jó darabon a Duna mellett autóztunk. Menet közben Passau városközpontját keresztezte utunk. Érdekes érzés volt, hogy idáig eljutottunk a Trabanttal. Sokan megbámultak, integettek, buzdítottak minket a városban. Valaki még magyarul is hangosan ránk köszönt. Ebéd időben éppen Wörth an der Donau mellett jártunk. A történelmi város szimpatikusnak tűnt egy kis pihenőhöz. Wörth an der Donau, kilátás a pestis leküzdésének örömére emelt kápolnából A vár és a városközpont Nassoltunk picit: szeder szedés Vándor menü, gyak...
A második nap léptük át a magyar-osztrák határt. Tulajdonképpen minden egyes alkalommal kis határátkelő helyeket keresztezett az utunk, hiszen szerettük volna elkerülni a nagyobb városokban és az autópályán való vezetést. Ez tűnt a legbiztonságosabb megoldásnak a Trabival. Legtöbb esetben alig tűnt fel, hogy országot váltottunk. Érdekes volt az felfedezés is, hogy ezek a határ menti települések mindenütt (Magyarországon, Ausztriában, Németországban és Franciaországban) több kultúra hatására alakultak ki, hiszen a történelem és a világháborúk során, állandóan más ország kezére kerültek! Úgy tűnt, hogy ezek a vidékek sokszor gazdagabb kultúrával, erősebb identitással rendelkeznek, mint a többi település. Ezt jól szemlélteti a Fertő tó mellett fekvő kisváros, Ruszt esete is. A településről először 1317-ben, Ceel néven történt írásos feljegyzés. Ez az elnevezés magyar szil (szilfa) szóval azonosítható. Később ezt fordították le németre: 'Rüster' vagy 'Rusten'. ...