#Trabant2Paris - Németország Trabival

Sokan nem úgy gondolnak Németországra, mint kedvelt nyaraló helyszín. Mi erről kicsit másként vélekedünk. 5 napot időztünk Bajorországban és Baden-Württemberg-ben. Igazság szerint Trabanttal stílusosabb lett volna Berlinbe menni, de mi érzelmileg a déli tartományokhoz kötődünk, hiszen összességében, mindketten  több mint egy évet éltünk itt. Fontosnak tartottuk az itteni barátok meglátogatását. Így történt, hogy Németországban is egy jó darabon a Duna mellett autóztunk.

Menet közben

Passau városközpontját keresztezte utunk. Érdekes érzés volt, hogy idáig eljutottunk a Trabanttal. Sokan megbámultak, integettek, buzdítottak minket a városban. Valaki még magyarul is hangosan ránk köszönt. 

Ebéd időben éppen Wörth an der Donau mellett jártunk. A történelmi város szimpatikusnak tűnt egy kis pihenőhöz.

Wörth an der Donau, kilátás a pestis leküzdésének örömére emelt kápolnából
A vár és a városközpont

Nassoltunk picit: szeder szedés

Vándor menü, gyakori ebédünk az úton

A következő állomás Regensburg volt, ahol pár éve már mindketten jártunk. Szerettük volna még egyszer megnézni a várost, mert emlékeink szerint, ez Bajorország egyik legművészibb kis városa. 

Mindenképpen ajánljuk a város megtekintését!
Sajnos ez alkalommal esett az eső, így nem készültek jobb fotók. 

Innentől fogva már nem a Dunát követtük tovább, ugyanis el szerettük volna kerülni a forgalmas Ingolstadt-ot. Eredetileg Münchenben terveztük eltölteni az éjszakát, de aztán beláttuk, hogy ez egy kockázatos kerülő lenne. A városközpontba, amúgy sem hajthattunk volna be, mert ez környezetvédelmi zóna. 

Ehelyett sikerült felfedeznünk egy romantikus útvonalat, amit egyikünk sem ismert még. Kelheim-tól a Rajna-Majna-Duna csatornát követtük, majd az Altmühl csatorna mellett haladtunk. Itt véletlenül csodás, eldugott falura bukkantunk. Essing egyből megállásra késztetett minket. A csatorna vize indigó kékhez hasonló árnyalatú, a falu mindössze egy utcácskából áll, egy sziklaszirt tövében. Gyalogosan egy fahíd vezet a régi városkapun át a falu szívébe.

A torony alatt idős néni üldögélt. Megállított minket, a kutyát találta aranyosnak, mert neki is máltai selyemkutyája volt. Kihozta az ő kutyusát is a lakásból, mint kiderült a toronyban lakott a néni...picit elidőztünk a parkba az ebekkel, végül is bőven volt időnk.

Essing volt az utolsó programunk a negyedik napra. Nem messze innen sikerült szállást találnunk. Egy mezőgazdaságot folytató család kempinget is üzemeltetett az udvarukban! Meg nem tudnánk mondani a település nevét, mert a semmi közepén voltunk, még térerő sem volt. Mi voltunk az egyetlen turisták sátorral, a többiek lakókocsival érkeztek.

Mindennap spontán választottunk szállást a Google Maps segítségével. Ez jó és egyszerű megoldásnak bizonyult, mert így rugalmasan tervezhettük a napi programot. A lényeg csak az volt, hogy 200-300 kilométert megtegyünk naponta. 

Még fel sem állítottuk a sátrat, a kutya már elfoglalta!

Az 5. napon, örömmel vártuk a Romantische Straße (Romantikus út) elérését. Igaz a 350 km utat mi csak két településig követtük. Donauwörth-ben és Nördlingen-ben álltunk meg.

Donauwörth

Nördlingen: the city in a meteor crater

Még jobban lenyűgözött minket a kevésbé ismert Ur-Donautal. Az út ott halad, ahol egykor a Duna folyt és formálta a tájat. Erdővel borított domboldalak, sziklák őrzik a folyó nyomát. Az út mindkét oldalát kastély romok szegélyezik. Számunkra a gyönyörű táj mellett az is fontos volt, hogy az egykori Duna medrében síkságon haladhattunk. 

Térkép a régi Dunáról, Wikipedia

Délután vezettünk kicsit Speyer központjában, fotózkodtunk, aztán mentünk is tovább, mert már vártak minket uzsonnára! Eszter gimnáziumi cserediák partnerének szüleit látogattuk meg.
Este pedig Zweiflingenben volt jelenésünk, ahol Eszter négy éve gyerekekre vigyázott a nyári szünetben.

Speyer

Zweiflingeni fotózkodás

Almás Zweiflingenben

Trükkös Trabant 

Németországban elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb dombok. Bár, általában ez feldobja a tájat, de a Trabant sofőr hangulatára kevésbé van jó befolyással. Igaz, valójában jobban aggódtunk az emelkedők és a lejtők megtétele miatt, mint azt a helyzet megkívánta. Rémi vezetési technikája  sokat fejlődött. Zweiflingenben jutott idő az autó karbantartására is. Rémi megtisztogatta a gyújtó gyertyákat és kicserélte az elöregedett állapotban lévő levegőcsövet. 

Az zweiflingeni indulásunk napján a Trabi jobban működött, mint azelőtt valaha is. Innentől fogva már csak az időjárás okozott problémát. Az utolsó napokban végig 30 fok fölötti volt a hőmérséklet, amit légkondi nélkül nehéz volt kibírni.

Franciaország elérhető közelségbe került!

Otthon azt mondogattuk, hogy csak Zweiflingenig jussunk el, és egyenesben vagyunk. Sikerült a célkitűzés, innentől fogva már attól sem féltünk, hogy esetleg lerobbanunk. 

A Heidelberg-i városnézés jó hangulatban telt. A város különlegességét, annak köszönheti, hogy ellentétben a legtöbb német várossal, ezt nem bombázták le a II. Világháború során.  Épületei, utcácskái eredeti állapotukban állnak fenn, mind a mai napig. Nem beszélve a várost körülölelő tájról, a Neckar völgy és a környező hegyek szépségéről.  A Neckar folyó völgye egyébként igazi gyöngyszem : történelmi várak, várromok, szőlőhegyek, ameddig a szem ellát!
Bár korábbról jól ismertük Bajorországot és Baden-Württemberget is, meglepetést okozott a sok felfedezni való!

Úton a Neckar-völgyben

Ebédszünet, Neckargemünd

Heidelberg és a Neckar folyó

Még egy meglepő felfedezést tettünk ezen a vidéken. Egy átlagos erdő közepén, átlagosnak tűnő sörkert állt. Kiderült, hogy itt semmi sem átlagos! Az erdő egy temető volt, méghozzá egy olyan, ahol nem voltak sírok. A természetes módon lebomló urnákat a fák tövében temetik el, minden fa számozást kapott. A Waldfriedhof Bienwaldruhe elgondolkodtató hely a természet kedvelőinek, mi sem tudtunk elhaladni mellette csak úgy, egy röpke gondolat nélkül... 

Temető: Kandel mellett az erdőben

Találkozások

Passau: itt jóformán mindenki megbámult minket, valaki magyarul köszönt, csak úgy a járdáról odakiáltva!

Bajor kemping:  

Tulajdonos: 'Ein großes Auto!' (nagy autó...viccelődő, ironikus). Meglepetten üdvözöltek itt minket. 

Kíváncsi kérdéseket kaptunk az autóval és az utunkkal kapcsolatban.

Donauwörth: egy pékségben vettünk ebédet, majd leültünk vele a főtérre, úgy hogy az autó nem volt mellettünk, de jól ráláttunk. Hihetetlen élményben volt részünk! Az emberek megálltak, bekukucskáltak az autóba, lefotózták, pózoltak mellette. Gyakrabban kellett volna főtereken parkolnunk és a Trabant után kémkednünk!

Spraitbach: az itteni barátok Kelet-német származásúak, és anno volt is Trabantjuk. Együtt csodáltuk az autót és kölcsönösen trabis történeteket meséltünk egymásnak.

Zweiflingen: természetesen az itteniek is kíváncsiskodtak. Ők Wartburg  tulajdonosok voltak a múltban. 

A gyerekeket elvittük egy körre, nem hitték el, hogy tényleg nem tudunk emelkedőn felfelé száguldozni!