Ugrás a fő tartalomra

Nyelv

Mont Saint Michel két különböző szemszögből

Már több mint 1000 éve Franciaország egyik legékesebb gyöngyszeme. Egykor a szigetet csak apály idején, gyalogosan lehetett megközelíteni. Ez veszélyes vállalkozás volt a futóhomok és a hirtelen emelkedő dagály miatt. Manapság híd vezet az apát városba. Nem csoda hát, hogy a világ minden pontjáról érkező turistáktól szinte lépni sem lehet a történelmi város utcácskáin. Az apátság különleges építészete - lépcsőzetes, keskeny utcái - egyaránt jelentenek áldást és átkot is. 
Lennie kell egy másik megoldásnak is a sziget megtekintésére! - gondoltuk, majd kerestünk egy térképet, és hamarosan meg is volt a válasz: az öböl túloldalán fekvő Les Falaises de Chameaux ideális kilátópontnak tűnt.



           1, A Mt St Michel rövid helytörténete 
Az apátságot a VIII. században alapították, és a kezdetektől fogva népszerű zarándokhelyként szolgált. Az első szállásadó helyek és szuvenír boltok már ekkor felismerték az érkező vándorok igényeiben rejlő üzleti lehetőséget. Azóta a helyzet csak fokozódott. 
A hely népszerűségéből mindösszesen egyszer vesztett - 1811-ben nemzeti börtönné nyilvánították.
1979-ben, az elsők között vették fel az UNESCO Világörökségi Listájára.

2, A Mt St Michel egy másik megközelítésből
Egy éve jártunk a szigeten, ami természetesen egy kihagyhatatlan élmény volt, de azoknak, akik már kicsit is ismerik a Mt St Michelt, és szeretnék a sziget várost más szemszögből is felderíteni, bátran ajánlunk egy eldugottabb partszakaszt, kilátással az apátságra.




Les Falaises de Champeaux, már a nevével is sugallja, értékeit. Falaises franciául szikla szirtet jelent. A partszakasz 40 km-re (40 perc autóval) a Mt St Michel-től helyezkedik el, az öböl túloldalán. Virágzó rekettye bokrok, drámai szikla szirtek és a La Manche látványa fogadja az ide látogatókat.

Apály idején érkeztünk, a helyiek gumicsizmában igyekeztek lefelé a parthoz, hogy begyűjtsék a hullámok által hátrahagyott tengergyümölcseit. Mi a kis fehér kutyánkkal, majdhogynem túl öltözöttek voltunk a helyhez: az egyetlen turisták a környéken.

3, A túra nehézségi szintje
Egy picit nehezebb túra várt ránk, mint amire számítottunk. Az út kissé sáros és csúszós volt. Néhol lépcsőzetesen emelkedik a terep, a sziklákon kellett keresztül másznunk. Hegyen-völgyön át, fel-le vezetett az út.
Így tehát, közepes nehézségűnek értékelnénk az útvonalat. Túra bakancs nem árt. Bicajjal, babakocsival sajnos nem járható az út.




4, Miért éri meg a kerülő a fáradtságot?
40 km már távolság. Miért volt jó, ilyen messzire mennünk a Mt St Michel-től? Mert, bár az öblöt megkerülve 40 km az út, de az apátság valójában, légvonalban, csak 11 km-re van a kilátótól. Mi április elején, borongós időben fedeztük fel a tájat, már ekkor is meglepően tisztán látszott Les Falaises de Chameaux-ból a híres sziget-város.



Bónusz: az ösvény egy úgy nevezett "Cabane Vauban" mellett halad el. (cabane = kunyhó) Vauban XIV. Lajos katonai építésze volt. Mivel a tengerparti szirtek természetes védelemként szolgáltak, Vauban ide, csak őrkunyhókat tervezett, amelyek a XVII. század óta állják az idő próbáját. 


5, Utazás kutyával 🐕
Mont Saint-Michel: felkapottsága is egy ok arra, hogy kutyánk ne élvezze annyira a városlátogatást. A történelmi város szűk utcái lépcsőzetes kiépítésűek, ami még jobban megnehezíti a közlekedést kutyával. Nem beszélve arról, hogy az apátságba és a múzeumokba nem vihetjük magunkkal kis kedvencünket. 


Les Falaises de Champeaux: tökéletes elhagyatott terep a kutya sétáltatásra. Bodza például rendkívül élvezte a sziklamászást és a homokos tengerparton rohangálást.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Van, hogy muszáj tervet változtatni

Armor vagy Argoat? Tengerpart vagy erdei túra? A válaszunk, mindkettő! Kifaggatunk egy helyi barátot, mégis hova mehetnénk kempingezni a régióba. Természetesen, rengeteg a lehetőség, végül egy erdei kirándulás mellett döntöttünk. De van egy híres közmondás. Ismeritek, ugye? Ember tervez, Isten végez. Verőfényes napsütésben indultunk útnak, rövidnadrágosan, szandiban. Délben piknikeztünk, majdnem hogy, túl meleg is volt. Néhány óra múlva, azonban sötét felhők kúsztak be a láthatáron, a hőmérséklet visszaesett, na és persze a hangulatunknak is annyi volt! Ilyen esetben, két dolgot tehetünk: makacson ragaszkodunk az eredeti tervez, amit minden áron véghezviszünk. hajlandóak vagyunk feladni az eredeti elképzelést, és reméljük, hogy valahol a közelben süt a nap.   Bár a program változik, mégsem kell elhalasztanunk a kempingezést. Szerencsére az időjárás jelenés szerint a tengerpartot elkerülte a vihar. Így történt, hogy ...

Kirándulás a környéken

Mindig is kedvünkre való volt kirándulni menni. Amikor még Münchenben laktunk,  lehetőségünk nyílt arra, hogy minden hétvégén új tájakat fedezzünk fel, és túrázzunk egy jót az Alpokban. Nem sokkal ezután Dél-Amerikában jártunk, Patagóniát utaztuk be egy hátizsákkal. Így mikor végül Nantesban kötöttünk ki, egyértelműnek tűnt, hogy a hétvégéken nem fogunk otthon ülni. Csak egy bökkenő van! A környék nem igazán híres a hegyeiről, mert hogy, egy sincs a közelben... Tehát körülnéztünk, hogy mire van errefelé lehetőség, találtunk is egy pár  érdekes túraútvonalat, amelyek kis patakokat követve, szántóföldeken, szőlősökön vezetnek keresztül.  Mikor menjünk? A legkellemesebb egy munka utáni nagy séta, ami kicsit elszakít a hétköznapok zsongásától. Amikor lóg az eső lába (nem vicc!) Errefelé gyakrabban fordul elő, hogy jönnek-mennek a felhők és emiatt nem merünk kimozdulni. Egy rövidebb séta azért általában belefér.  Ha nincs kedvünk egy órát az autóban üln...